állhatatos

Hungarian

Etymology

áll (“to stand”) +‎ -hat +‎ -at + -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlɦɒtɒtoʃ]
• Hyphenation: áll‧ha‧ta‧tos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

állhatatos (comparative állhatatosabb, superlative legállhatatosabb)

1. steadfast, persistent, constant, unswerving, patient, enduring, persevering (firmly loyal to one's principles, resolutions, opinions, intentions)

   Synonyms: kitartó, rendíthetetlen, szilárd

2. loyal, faithful (adhering firmly to a person)

   Synonyms: hű, hűséges

Declension

Inflection of állhatatos
	singular	plural
nominative	állhatatos	állhatatosak
accusative	állhatatost állhatatosat	állhatatosakat
dative	állhatatosnak	állhatatosaknak
instrumental	állhatatossal	állhatatosakkal
causal-final	állhatatosért	állhatatosakért
translative	állhatatossá	állhatatosakká
terminative	állhatatosig	állhatatosakig
essive-formal	állhatatosként	állhatatosakként
essive-modal	—	—
inessive	állhatatosban	állhatatosakban
superessive	állhatatoson	állhatatosakon
adessive	állhatatosnál	állhatatosaknál
illative	állhatatosba	állhatatosakba
sublative	állhatatosra	állhatatosakra
allative	állhatatoshoz	állhatatosakhoz
elative	állhatatosból	állhatatosakból
delative	állhatatosról	állhatatosakról
ablative	állhatatostól	állhatatosaktól
non-attributive possessive - singular	állhatatosé	állhatatosaké
non-attributive possessive - plural	állhatatoséi	állhatatosakéi

Derived terms

• állhatatosan
• állhatatosság

Further reading

• állhatatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• állhatatos in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)