öngyújtó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ön- (self) +‎ gyújtó (lighter), from gyújt (to light) + (present participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøɲɟuːjtoː]
  • Hyphenation: ön‧gyúj‧tó
  • Rhymes: -toː

Noun

[edit]

öngyújtó (plural öngyújtók)

  1. lighter (a small, reusable handheld device for creating fire, especially for lighting cigarettes)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative öngyújtó öngyújtók
accusative öngyújtót öngyújtókat
dative öngyújtónak öngyújtóknak
instrumental öngyújtóval öngyújtókkal
causal-final öngyújtóért öngyújtókért
translative öngyújtóvá öngyújtókká
terminative öngyújtóig öngyújtókig
essive-formal öngyújtóként öngyújtókként
essive-modal
inessive öngyújtóban öngyújtókban
superessive öngyújtón öngyújtókon
adessive öngyújtónál öngyújtóknál
illative öngyújtóba öngyújtókba
sublative öngyújtóra öngyújtókra
allative öngyújtóhoz öngyújtókhoz
elative öngyújtóból öngyújtókból
delative öngyújtóról öngyújtókról
ablative öngyújtótól öngyújtóktól
non-attributive
possessive - singular
öngyújtóé öngyújtóké
non-attributive
possessive - plural
öngyújtóéi öngyújtókéi
Possessive forms of öngyújtó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. öngyújtóm öngyújtóim
2nd person sing. öngyújtód öngyújtóid
3rd person sing. öngyújtója öngyújtói
1st person plural öngyújtónk öngyújtóink
2nd person plural öngyújtótok öngyújtóitok
3rd person plural öngyújtójuk öngyújtóik

Further reading

[edit]