2-es

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

2 +‎ -es

Pronunciation

[edit]

Adjective

[edit]

2-es (not comparable)

  1. Abbreviation of kettes.

Declension

[edit]
Inflection of 2-es
singular plural
nominative 2-es 2-esek
accusative 2-eset
2-est
2-eseket
dative 2-esnek 2-eseknek
instrumental 2-essel 2-esekkel
causal-final 2-esért 2-esekért
translative 2-essé 2-esekké
terminative 2-esig 2-esekig
essive-formal 2-esként 2-esekként
essive-modal
inessive 2-esben 2-esekben
superessive 2-esen 2-eseken
adessive 2-esnél 2-eseknél
illative 2-esbe 2-esekbe
sublative 2-esre 2-esekre
allative 2-eshez 2-esekhez
elative 2-esből 2-esekből
delative 2-esről 2-esekről
ablative 2-estől 2-esektől
non-attributive
possessive - singular
2-esé 2-eseké
non-attributive
possessive - plural
2-eséi 2-esekéi

Noun

[edit]

2-es (plural 2-esek)

  1. Abbreviation of kettes.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative 2-es 2-esek
accusative 2-est 2-eseket
dative 2-esnek 2-eseknek
instrumental 2-essel 2-esekkel
causal-final 2-esért 2-esekért
translative 2-essé 2-esekké
terminative 2-esig 2-esekig
essive-formal 2-esként 2-esekként
essive-modal
inessive 2-esben 2-esekben
superessive 2-esen 2-eseken
adessive 2-esnél 2-eseknél
illative 2-esbe 2-esekbe
sublative 2-esre 2-esekre
allative 2-eshez 2-esekhez
elative 2-esből 2-esekből
delative 2-esről 2-esekről
ablative 2-estől 2-esektől
non-attributive
possessive - singular
2-esé 2-eseké
non-attributive
possessive - plural
2-eséi 2-esekéi
Possessive forms of 2-es
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. 2-esem 2-eseim
2nd person sing. 2-esed 2-eseid
3rd person sing. 2-ese 2-esei
1st person plural 2-esünk 2-eseink
2nd person plural 2-esetek 2-eseitek
3rd person plural 2-esük 2-eseik