különleges

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

külön +‎ -leges

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkylønlɛɡɛʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: kü‧lön‧le‧ges
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

különleges (comparative különlegesebb, superlative legkülönlegesebb)

  1. special (distinguished by a unique or unusual quality)
    Synonym: speciális

Declension

[edit]
Inflection of különleges
singular plural
nominative különleges különlegesek
accusative különlegeset
különlegest
különlegeseket
dative különlegesnek különlegeseknek
instrumental különlegessel különlegesekkel
causal-final különlegesért különlegesekért
translative különlegessé különlegesekké
terminative különlegesig különlegesekig
essive-formal különlegesként különlegesekként
essive-modal
inessive különlegesben különlegesekben
superessive különlegesen különlegeseken
adessive különlegesnél különlegeseknél
illative különlegesbe különlegesekbe
sublative különlegesre különlegesekre
allative különlegeshez különlegesekhez
elative különlegesből különlegesekből
delative különlegesről különlegesekről
ablative különlegestől különlegesektől
non-attributive
possessive - singular
különlegesé különlegeseké
non-attributive
possessive - plural
különlegeséi különlegesekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]