nagybetűs

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nagybetű (capital letter) +‎ -s (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɒɟbɛtyːʃ]
  • Hyphenation: nagy‧be‧tűs
  • Rhymes: -yːʃ

Adjective

[edit]

nagybetűs (not comparable)

  1. starting with a capital letter
  2. (figurative) genuine, real, actual
    Tizenkilenc évesen kilépett a nagybetűs életbe.At the age of nineteen, she stepped out into life with a big "L".

Declension

[edit]
Inflection of nagybetűs
singular plural
nominative nagybetűs nagybetűsek
accusative nagybetűset
nagybetűst
nagybetűseket
dative nagybetűsnek nagybetűseknek
instrumental nagybetűssel nagybetűsekkel
causal-final nagybetűsért nagybetűsekért
translative nagybetűssé nagybetűsekké
terminative nagybetűsig nagybetűsekig
essive-formal nagybetűsként nagybetűsekként
essive-modal
inessive nagybetűsben nagybetűsekben
superessive nagybetűsön nagybetűseken
adessive nagybetűsnél nagybetűseknél
illative nagybetűsbe nagybetűsekbe
sublative nagybetűsre nagybetűsekre
allative nagybetűshöz nagybetűsekhez
elative nagybetűsből nagybetűsekből
delative nagybetűsről nagybetűsekről
ablative nagybetűstől nagybetűsektől
non-attributive
possessive - singular
nagybetűsé nagybetűseké
non-attributive
possessive - plural
nagybetűséi nagybetűsekéi

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]