rendhagyó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rend (order) +‎ hagyó (leaving)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈrɛnthɒɟoː]
  • Hyphenation: rend‧ha‧gyó
  • Rhymes: -ɟoː

Adjective

[edit]

rendhagyó (not generally comparable, comparative rendhagyóbb, superlative legrendhagyóbb)

  1. nonstandard, offbeat, uncustomary (not conforming to rules or expectations)
  2. (grammar) irregular
    rendhagyó igeirregular verb

Declension

[edit]
Inflection of rendhagyó
singular plural
nominative rendhagyó rendhagyók
rendhagyóak
accusative rendhagyót rendhagyókat
rendhagyóakat
dative rendhagyónak rendhagyóknak
rendhagyóaknak
instrumental rendhagyóval rendhagyókkal
rendhagyóakkal
causal-final rendhagyóért rendhagyókért
rendhagyóakért
translative rendhagyóvá rendhagyókká
rendhagyóakká
terminative rendhagyóig rendhagyókig
rendhagyóakig
essive-formal rendhagyóként rendhagyókként
rendhagyóakként
essive-modal
inessive rendhagyóban rendhagyókban
rendhagyóakban
superessive rendhagyón rendhagyókon
rendhagyóakon
adessive rendhagyónál rendhagyóknál
rendhagyóaknál
illative rendhagyóba rendhagyókba
rendhagyóakba
sublative rendhagyóra rendhagyókra
rendhagyóakra
allative rendhagyóhoz rendhagyókhoz
rendhagyóakhoz
elative rendhagyóból rendhagyókból
rendhagyóakból
delative rendhagyóról rendhagyókról
rendhagyóakról
ablative rendhagyótól rendhagyóktól
rendhagyóaktól
non-attributive
possessive - singular
rendhagyóé rendhagyóké
rendhagyóaké
non-attributive
possessive - plural
rendhagyóéi rendhagyókéi
rendhagyóakéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]