székhely

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szék (seat) +‎ hely (place)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈseːkhɛj]
  • Hyphenation: szék‧hely
  • Rhymes: -ɛj

Noun

[edit]

székhely (plural székhelyek)

  1. seat (location of a governing body)
  2. headquarters (center of an organization's operations or administration)
    Synonym: központ

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative székhely székhelyek
accusative székhelyet székhelyeket
dative székhelynek székhelyeknek
instrumental székhellyel székhelyekkel
causal-final székhelyért székhelyekért
translative székhellyé székhelyekké
terminative székhelyig székhelyekig
essive-formal székhelyként székhelyekként
essive-modal székhelyül
inessive székhelyben székhelyekben
superessive székhelyen székhelyeken
adessive székhelynél székhelyeknél
illative székhelybe székhelyekbe
sublative székhelyre székhelyekre
allative székhelyhez székhelyekhez
elative székhelyből székhelyekből
delative székhelyről székhelyekről
ablative székhelytől székhelyektől
non-attributive
possessive - singular
székhelyé székhelyeké
non-attributive
possessive - plural
székhelyéi székhelyekéi
Possessive forms of székhely
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. székhelyem székhelyeim
2nd person sing. székhelyed székhelyeid
3rd person sing. székhelye székhelyei
1st person plural székhelyünk székhelyeink
2nd person plural székhelyetek székhelyeitek
3rd person plural székhelyük székhelyeik

Derived terms

[edit]
Compound words

See also

[edit]

Further reading

[edit]