szólásmondás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szólás +‎ mondás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːlaːʃmondaːʃ]
  • Hyphenation: szó‧lás‧mon‧dás

Noun

[edit]

szólásmondás (plural szólásmondások)

  1. common saying, proverb, adage

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szólásmondás szólásmondások
accusative szólásmondást szólásmondásokat
dative szólásmondásnak szólásmondásoknak
instrumental szólásmondással szólásmondásokkal
causal-final szólásmondásért szólásmondásokért
translative szólásmondássá szólásmondásokká
terminative szólásmondásig szólásmondásokig
essive-formal szólásmondásként szólásmondásokként
essive-modal
inessive szólásmondásban szólásmondásokban
superessive szólásmondáson szólásmondásokon
adessive szólásmondásnál szólásmondásoknál
illative szólásmondásba szólásmondásokba
sublative szólásmondásra szólásmondásokra
allative szólásmondáshoz szólásmondásokhoz
elative szólásmondásból szólásmondásokból
delative szólásmondásról szólásmondásokról
ablative szólásmondástól szólásmondásoktól
non-attributive
possessive - singular
szólásmondásé szólásmondásoké
non-attributive
possessive - plural
szólásmondáséi szólásmondásokéi
Possessive forms of szólásmondás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szólásmondásom szólásmondásaim
2nd person sing. szólásmondásod szólásmondásaid
3rd person sing. szólásmondása szólásmondásai
1st person plural szólásmondásunk szólásmondásaink
2nd person plural szólásmondásotok szólásmondásaitok
3rd person plural szólásmondásuk szólásmondásaik

Further reading

[edit]