vén

See also: ven, VEN, Ven., veň, věn, -vén, and ven.

Galician

Pronunciation

• IPA^(key): /bɛŋ/

Verb

vén

1. third-person singular present indicative of vir

Hungarian

Etymology

Uncertain. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *wᴕ̈nɜ (“old”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːn]
• Hyphenation: vén
• Rhymes: -eːn

Adjective

vén (comparative vénebb, superlative legvénebb)

1. (somewhat literary) old

   Synonyms: öreg, idős, agg

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	vén	vének
accusative	vént	véneket
dative	vénnek	véneknek
instrumental	vénnel	vénekkel
causal-final	vénért	vénekért
translative	vénné	vénekké
terminative	vénig	vénekig
essive-formal	vénként	vénekként
essive-modal	—	—
inessive	vénben	vénekben
superessive	vénen	véneken
adessive	vénnél	véneknél
illative	vénbe	vénekbe
sublative	vénre	vénekre
allative	vénhez	vénekhez
elative	vénből	vénekből
delative	vénről	vénekről
ablative	véntől	vénektől
non-attributive possessive - singular	véné	véneké
non-attributive possessive - plural	vénéi	vénekéi

Derived terms

• vénít
• vénség
• vénül

 

Compound words

• vénasszony
• vénember

 

Expressions

• vén tengeri medve
• vén, mint az országút

 

Further reading

• vén in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

• név

Vietnamese

Pronunciation

• (Hà Nội) IPA^(key): [vɛn˧˦]
• (Huế) IPA^(key): [vɛŋ˦˧˥]
• (Saigon) IPA^(key): [vɛŋ˦˥] ~ [jɛŋ˦˥]

Verb

vén • (援, 𫽭)

1. to roll up; to lift up; to tuck up
2. (Southern Vietnam, in compounds) to gather in a tidy heap; to put in order; to arrange

Derived terms

Derived terms

• vén màng
• vun vén