elfogulatlanság

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

elfogulatlan +‎ -ság (-ness, -ity, noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛlfoɡulɒtlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: el‧fo‧gu‧lat‧lan‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

[edit]

elfogulatlanság

  1. impartiality, fairness (the quality of being impartial: treating all parties, rivals, or disputants equally)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative elfogulatlanság elfogulatlanságok
accusative elfogulatlanságot elfogulatlanságokat
dative elfogulatlanságnak elfogulatlanságoknak
instrumental elfogulatlansággal elfogulatlanságokkal
causal-final elfogulatlanságért elfogulatlanságokért
translative elfogulatlansággá elfogulatlanságokká
terminative elfogulatlanságig elfogulatlanságokig
essive-formal elfogulatlanságként elfogulatlanságokként
essive-modal
inessive elfogulatlanságban elfogulatlanságokban
superessive elfogulatlanságon elfogulatlanságokon
adessive elfogulatlanságnál elfogulatlanságoknál
illative elfogulatlanságba elfogulatlanságokba
sublative elfogulatlanságra elfogulatlanságokra
allative elfogulatlansághoz elfogulatlanságokhoz
elative elfogulatlanságból elfogulatlanságokból
delative elfogulatlanságról elfogulatlanságokról
ablative elfogulatlanságtól elfogulatlanságoktól
non-attributive
possessive - singular
elfogulatlanságé elfogulatlanságoké
non-attributive
possessive - plural
elfogulatlanságéi elfogulatlanságokéi
Possessive forms of elfogulatlanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. elfogulatlanságom elfogulatlanságaim
2nd person sing. elfogulatlanságod elfogulatlanságaid
3rd person sing. elfogulatlansága elfogulatlanságai
1st person plural elfogulatlanságunk elfogulatlanságaink
2nd person plural elfogulatlanságotok elfogulatlanságaitok
3rd person plural elfogulatlanságuk elfogulatlanságaik